Diéta mustra - avagy fog(y)junk bele okosan
Manapság már ritkán telik el nap anélkül, hogy a magazinok hasábjairól vagy az online felületekről ne kacsintson ránk egy "legújabb", "forradalmi" és "extra trendi" diétás módszer. Elborítanak bennünket a különböző fogyókúrás módszerek, milliónyi megoldást kínálnak arra, hogyan fogyjunk hatékonyan, hogyan éljünk egészségesebben vagy előzzük meg az étkezéssel összefüggő betegségek kialakulását.
A cél nemes, de ember legyen a talpán, aki kiismeri magát az egymásra licitáló módszerek között. A letöbbször hangzatos fantázianévvel ellátott diéták tengerében még a legkörültekintőbb fogyni vágyó is könnyen eltéved. Pedig a helyzet sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.
A legtöbb fogyókúrás módszer diéta alaptípusokra vagy azok valamilyen arányú kombinációjára bonthatók vissza!
Ha az alapelveket és a hatásmechanizmusokat megértjük, már csak az egyes típusok apróbb sajátosságaira kell figyelnünk. Így könnyebben kiválaszthatjuk az igényeinknek, alkatunknak és lehetőségeinknek leginkább megfelelő programot ahelyett, hogy hónapról hónapra kipróbálnánk majd csalódottan abbahagynánk az épp legdivatosabb diétát.
Miért olyan népszerűek a diéták?
Mert a jelenkori szépségideál és a valóság között egyre nagyobb a szakadék. Amíg a reklámokból tökéletes alakú modellek integetnek felénk, a modern társadalmak egyre égetőbb problémája a nagyarányú elhízás. Általánosan elmondható, hogy az emberek többet esznek, mint bármikor ezelőtt és fizikailag kevésbé megterhelő életmódot folytatnak. Napjaink kényelmi berendezései időt és energiát spórolnak nekünk, de ha nem találjuk meg a módját, hogy a felszabaduló energiáinkat máshol használjuk el, szervezetünk gondos gazda módjára elraktározza a tápanyagokat ínségesebb időkre. S már rakódnak is le a zsírpárnák.
A súlyos kérdés: Az elhízás egyre komolyabb veszélyt jelent mind globálisan, mind a magyar lakosságra nézve. A WHO 2016 évi adatai szerint a 18 év feletti felnőttek körében a világ népességének 39%-a, mintegy 1,9 milliárd ember túlsúlyos, ebből 13% elhízott. Ez a számadat háromszorosa az 1975 évben mért eredményeknek. A problémakör a gyermekeket sem kíméli. A 31,5 millió 5-19 éves gyermek mért adatai alapján az elmúlt 40 évben az elhízott gyermekek száma világviszonylatban tízszeresére nőtt. (11 millió 1975-ben, 124 millió 2016-ban)
S az összehasonlításból Magyarország sem jön ki jól. Hazánkban a népesség 30%-a túlsúlyos vagy elhízott, ezzel a számadattal a világlista 4. helyén állunk, csak Új-Zéland, Mexikó és az Egyesült Államok előz meg minket. A gyerekek körében sem fényes a helyzet, az eredmények szerint Magyarországon a 6-8 éves nebulók több mint 20%-a (fiúk 20,5%, lányok 21,9%) túlsúlyos vagy elhízott. (forrás)
Hogyan fogyjunk?
A tökéletes fogyókúra alapja a szervezet méregtelenítése, a sokat emlegetett mértékletesség és nem utolsó sorban kezdetben kíméletes, majd egyre aktívabb testmozgás mellett az életmódváltás. Az elhízás nem egyik napról a másikra következik be, a helytelen táplálkozási szokásainkat már életünk korai szakaszában elsajátítjuk. A szervezetünk ellen folyamatosan elkövetett merényletet nem lehet egy pillanat alatt meg nem történté tenni. Ahhoz, hogy a fogyókúra ne menjen egészségünk rovására, mint a ház építését, ezt is az alapoknál kell kezdeni.
Erről bővebben Túlsúly, elhízás, hogy előzhető meg az ennél is nagyobb baj c. cikkünkben olvashat.
Hogyan kezdjünk bele a diétába?
Igaz a mondás: "Minden fejben dől el". Meg kell találnunk magunkban a motivációt és azt a kitartást, lelki erőt, amelyet egy diéta megkíván. A lelki felkészüléssel Minden kezdet nehéz c. cikkünkben bővebben foglalkozunk.
A legjobb stratégia hosszú távon egészségünk megőrzésére és az egészséges testsúly megtartására, ha olyan módszert választunk, amelyet egész életünkben képesek vagyunk betartani, azaz képesek vagyunk az életmódváltásra. A kezdő lökést általában egy szigorúbb, 1-2 hétig maximum 1 hónapig tartó étrend adja meg, amely akkor igazán hatásos, ha fokozatosan élhetőbb módozattá szelídül.
A test állapotának felmérése
Első lépésként mérjük fel testünk állapotát és az alapján határozzuk meg az elérendő célt.
Többféle kalkuláció létezik annak megállapítására, hogy testtömegünk az életkorunknak, nemünknek megfelelő optimális tartományban van-e. Ezt azonban ne vegyünk szentírásnak, tájékoztató jellegű eredményt fogunk kapni. Soha ne feledjük, az ideális testsúlynak nélkülözhetetlen eleme, hogy jól érezzük magunkat bőrünkben.
Legelterjedtebb mérési módszerek:
-
Testtömeg index (BMI). Az értéket úgy kapjuk meg, hogy a kilóban megadott testtömeget elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. A kapott eredmény ad egy becslő információt arról, testtömegünk mennyire tér el bármely irányba az ideális, normál tartománytól.
A Népegészségügyi Világszervezet (WHO) 5 kategóriát különböztet meg:
soványnormáltúlsúlyelhízássúlyos elhízás Derék-csípő arány: A derék-csípő arány a csípő kerületét veti össze a derék kerületével, információt adva ezzel a testzsír eloszlásáról. Derekunk körfogatát álló helyzetben, laza hassal mérjük meg ott, ahol a legkarcsúbb (köldökmagasság), a csípő körfogatát pedig a legszélesebb ponton. Az első értéket osszuk el a másodikkal. Az így kapott érték megmutatja, mennyire ideális a testsúlyunk, és hogy milyen eséllyel merülhetnek fel komoly egészségügyi problémák. Ez a módszer sem méri pontosan a test zsírtartalmának százalékos arányát, vagy az izom-zsír arányát, mégis alkalmasabb az ideális testsúly megítélésére, és az egészségügyi veszélyeket is pontosabban jelzi, mint a BMI.
A mérési eredmények birtokéban számos online kalkulátor segít az arányszám értelmezésében. Derék csípő arány kalkulátor egeszsegkalauz.hu kalkulator
-
Testzsír százalék kiszámítása:
A testzsír százalék az alapvető - túléléshez szükséges - és a raktározott zsírmennyiség együttes tömege (összzsír) osztva a teljes testsúlyunkkal. A testzsír arány mérése segít megbecsülni az emberek állóképességének szintjét, mivel ez az egyetlen olyan mérés, amely számításba veszi a testünk tényleges összetételét. A túlsúlyos vagy elhízott kategóriát a férfiaknál 25% feletti, nőknél 31% fölött testzsírszázalék jelenti.
Iktassuk be életünkbe a mozgást!
Az egészséges táplálkozás mellett a siker kb. 20-30%-ban a testmozgáson is múlik. A napi aktivitás nem feltétlenül azt jelenti, hogy napi 2 órát kell izzadnunk az edzőtermi gépek alatt nyögve. A fizikai aktivitás könnyen beépíthető a mindennapokba: egy kicsivel hosszabb séta munkába menet, palacsintasütés közben énekelni és táncot járni kedvenc muzsikánkra, biciklire vagy rollerra pattanva átszelni a várost vagy kedvenc Kinect vagy VR játékunkkal kaszabolni az ellenfelet. A fontos, hogy az aktív mozgás a mindennapi rutin részévé váljon.
Lúgosítás, méreglelenítés
Kell-e törődnünk testünk PH értékével? Az ember azt gondolná, ez valami, ahol a test önszabályzó rendszerei jól működek. Ha nem kormányoznánk ellenkező irányba szervezetünk zászlóshajóját, vélhetőleg így is lenne. Legtöbben sajnos azonban rendszeresen fogyasztunk olyan savasító ételeket, főleg állati eredetű fehérjéket, finomított cukrot tartalmazó és/vagy fehérlisztből készült pékárukat, amik kibillentik a normál pH-egyensúlyt. Az 1-től 14-ig terjedő skálán mérhető PH-érték nagyon fontos információ. Jelzi, hogy az egészséges szervezet 4,8-7,5 közötti, azaz a 7-es, semleges PH-értéktől kissé eltolódott, enyhén lúgos kémhatását mennyire billenti ki egyensúlyából a többnyire savasító, egészségtelen táplálkozásunk.
Az emberi testben többféle pH-t mérhetünk, a gyomorsav például az erősen savas 1,353,5 közötti értékben mozog, míg a vér pH-ja enyhén lúgos (7,357,45). A helyes táplálkozással, lúgosítással a gyomor PH-ja javítható elsősorban, hosszútávon azonban, a szervezetet terhelő többletsavak semlegesítéséből és visszaszorításából testünk minden sejtje profitál.
Túl magas savszint esetén a testünk már nem képes a savak kiválasztására, semlegesítésére, tehát elraktározza a testszövetekben, ennek egyik következménye az elhízás. A normálisnál több sav semlegesítéshez szükséges ásványi anyagokat (pl. a kalciumot) azonban már a különféle szervekből, csontokból, fogakból szedi ki, aminek csontritkulás, fogszuvasodás az ára.
Fontos, hogy mindig megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, naponta 2-3 litert. Ez állhat teából, Lúgosító vízből, fahéjjal megbolondított szénsavmentes ásványvízből vagy frissen facsart, magas rosttartalmú gyümölcslevekből. Kerüljük ebben az időszajban a vörös húsok fogyasztását, étrendünkben tolódjon el a hangsúly a zöldségek és gyümölcsök felé! Napközbeni nassként ropogtassunk friss zöldséghasábokat!
Tipp: kitűnő lúgosító és méregtelenítő hatással bír a Gastroyal TURBO Diétája.
Hidratálás, hidratálás, hidratálás!
A vízfogyasztás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Testünk vízháztartása szerepet játszik a vérkeringés biztosításában, a vérnyomás
és a testhő szabályozásában, toábbá felelős a tápanyagok oldásáért, szállításáért majd pedig azok felszívódásának elősegítéséért. Fontos szerepet
játszik az anyagcserében és mint fentebb láttuk, a méregtelenítésben.
Mindemelett az étkezés előtt elfogyasztott nagy pohár víz segít megküzdeni az éhségérzettel is, így könnyebb betartani a szigorúbb étrendeket.
A fogyás első, intenzívebb szakaszában testünk az átlagosnál több vizet veszít, ezért ebben az időszakban különösen fontos a napi 2-3 liter folyadék bevitele.
Amikor ugyanis testünk a szénhidrátraktárokhoz nyúl, a vízzel együtt raktározott glikogén távozásával a víz is kiürül a sejtekből. Ennek tudható be,
hogy a diéták kezdeti szakasza kilókban általában látványosabb eredményt hoz, de ez becsapós, a víz távozása eredményezi részben a sikerszámokat.
Milyen fogyókúrát válasszunk?
A diétáknak számos különböző csoportosítása létezik. Most csak áttekintő jelleggel szólunk az egyes kúrákról, a bűvös megszorító hármast a szénhidrát- vagy zsírmegszorításon alapuló illetve kalóriaszegény módszerek - használva vezérfonalként. A legtöbb népszerű diéta ezek valamely párosításán alapszik. Szólunk ezen túl az ételcsoportok szétválasztásán alapuló diéták legismertebb képviselőjéről, a 90 napos szétválasztó diétáról majd dióhéjban az életmódszerűen folytatható táplálkozási módszerekről is.
I. Szénhidrátszegény diéták (low-carb)
Minden diéta low-carb-nak tekinthető, melyben a bevitt szénhidrát mértéke legalább 30%-kal kevesebb, mint megszokott táplálkozásunkban.
Az engedélyezett szénhidrát mértéke és bevitelének módja kúránként eltér, ám a fő szabály az, minél kevesebb szénhidrát, annál hatékonyabb a fogyókúra. A cél annak elérése, hogy a szénhidráttartalékok kiürülése és az utánpótlás elmaradása miatt testünk a zsírokból, ide értve az elraktározott zsírpárnáinkat is, nyerje ki a működéshez szükséges energia többségét.
Elmehetünk-e a végletekig és száműzhetjük-e a szénhidrátot végleg étrendünkből, ún. zero-carb diétát folytatva? Nem ajánlott. Szervezetünk étellel bevitt szénhidrát nélkül is képes előállítani az üzemanyagot az agyunk, az idegrendszerünk és a vörösvérsejtjeink számára aminosavakból és tejsavból, ám hosszú távú teljes megvonása a saját fehérjéink lebontásához és a só-vízháztartás zavarához vezethet.
A szénhidrátok fajtái:
A szénhidrátoknak többfajta csoportosítása létezik, a fogyókúrázók számára talán a gyors és lassú felszívódású szénhidrátok megkülönböztetése a leghasznosabb. Ehhez azonban ismernünk kell a szénhidrátok molekuláris kötések jellege és száma szerinti besorolását is. Megkülönböztethetünk egyszerű, kettős és összetett cukrokat. A lassú felszívódású szénhidrátok az utóbbi családból kerülnek ki.
- Egyszerű szénhidrátok, azaz monoszacharidok: ide tartozik a gyümölcscukor, a szőlőcukor és a tejben található galaktóz. Ezek a cukrok édesek, mézben, gyümölcsökben találhatók meg. Azonnali energiaforrást jelentenek a test számára, a leggyorsabban felszívódó szénhidrátok.
- Kettős cukrok, azaz a diszacharidok körébe soroljuk a kristálycukor alkotóelemét, a szacharózt, valamint a tejben előforduló laktózt (tejcukor). Ezek szintén gyorsan hasznosuló energiaforrások, amelyek, ha nem használódnak fel, felhalmozódnak a zsírraktárainkban.
- Poliszacharidoknak nevezzük azokat a makromolekulákat, amelyek egyszerű szénhidrátok összekapcsolódásával alakulnak ki. Ebbe a csoportba tartozik a keményítő mely a gabonafélék, a burgonya, a rizs, valamint a kukorica fő alkotórésze, valamint az állatok és az ember májában energiatárolás céljából képződő, gyorsan felhasználható glikogén. Ezek összetettségük ellenére még mindig a gyorsabb felszívódású szénhidrátok táborába tartoznak.
- Összetett szénhidrátok azonban az élelmi rostok, a cellulóz, a pektin és a lignin is, melyek azonban már a lassú felszívódású szénhidrátok csoportjába sorolandóak. Különlegességük, hogy ezek már nem édes ízűek, és szervezetünknek több idő kell a lebontásukhoz. Nagy mennyiségben tartalmazzák a teljes kiőrlésű gabonák, egyes zöldségek (sárgarépa, zöldborsó) ,és gyümölcsök (alma, málna, ribizli). A rostok fogyasztásával lassabban ürül ki a gyomrunkból az elfogyasztott táplálék, tovább érezzük magunkat jóllakottnak, így később leszünk éhesek. További kedvező tulajdonságuk, hogy a vastagbélben segítik a széklet ürítését, valamint tápanyagul szolgálhatnak a hasznos bélbaktériumok számára, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges bélműködéshez.
A legtöbb low-carb diéta arra törekszik, hogy a mennyiségi korlát mellett a gyorsan felszívódó szénhidrátokat a lassú felszívódású, összetett szénhidrátokra cserélje le. Nincs ez máskép a Gastroyal által kidolgozott egész napos étrendeknél sem: valamennyi fogyókúrás étrendünk szénhidrát-csökkentett is egyben és nagy hangsúly fektetünk a magas rosttartalmú, alacsony GI indexű alapanyagok használatára.
A Low-Carb diéták kedvező élettani hatásai:
Látványos fogyás:
Az esetek többségében azért adjuk fogyókúrára a fejünket, hogy megszabaduljunk a felesleges kilóktól. Ez azonban nem csupán esztétikai kérdés. Az eredményes és egészséges mértékű fogyás már önmagában csökkenti a táplálkozással összefüggő megbetegedések kockázatát. Az elmúlt évek ellentmondásos információinak dacára a legújabb kutatások alapján az eredményesség kérdésében nincs számottevő különbség a szénhidrát-csökkentett és a zsírszegény (low-fat) diéták között. A szervezetre gyakorolt egyéb hatások tekintetében azonban vannak különbségek.
Elfelejthetjük a hektikusan ingadozó vércukorszintet
Az egyenletesen és lassan felszívódó szénhidrátok kézben tartják a szervezet vércukorszintjét is. A rövid idő alatt magasba szökő vércukorszint gyors és magas inzulinszint emelkedéssel jár, amit a vércukorszint esése és az ezt követően kialakuló éhségérzet kísér. A magas inzulinszint elősegítheti az elhízás kialakulását, sőt hosszú távon károsíthatja ereinket is. A szénhidrátok gondos megválogatásával és a bevitt mennyiség korlátozásával nem csak a falórohamok kivédése és fokozott, egyenletesebb teljesítőképesség érhető el, de a low-carb táplálkozás - különösen a szigorú low carb-high fat diéták esetében - szerepet játszik 2 típusú cukorbetegség elleni harcban is. (1) (forrás)
A kolerszetrinösszetétel kedvező befolyásolása
A low-carb diéták megváltoztatják szervezetünkben a "jó" és rossz zsírok arányát míg maga a koleszterinszint minimális mértékben változik. Csökken ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. (2) (forrás)
A titok abban rejlik, hogy az úgynevezett védő koleszterin a HDL koleszterin kerül túlsúlyba, míg a káros triglicerinek aránya csökken. (3) (forrás)
Pár ismertebb low-carb diéta:
Atkins diéta
Ez az alacsony szénhidrát magas zsír- és fehérjetartalmú klasszikus étrend mondható a szénhidrátszegény diéták atyjának, több évtizedes sikere sok újkeletűbb fogyókúra alapjául szolgált.
A modern Atkins étrend magas fehérje- és rostfogyasztásra, kiadós vitamin és ásványi anyag bevitelére valamint transzzsírsavak és a finomított cukrok elhagyására buzdít.
Egy szigorúbb bevezető szakaszból és egy háromlépcsős megengedőbb fenntartó szakaszból ál. Az első pár hétig tartó bevezető szakaszban az Atkins a szénhidrátbevitel radikális csökkentését javasolja, napi 20 grammban maximálja az elfogyasztható szénhidrát mennyiségét, majd hetente 5 grammal fokozatosan növeli ezt a limitet.
A bevezető szakaszban tiltólistára kerülnek a keményítő tartalmú zöldségek (pl.:a burgonya, yamgyökér vagy a tök), a kenyér, péksütemények, tésztafélék és a gabona, úgy általánosságban. Piros a lámpa a gyümölcsök számára is, kivétel az avokádó, a paradicsom és az olívabogyó. Kerülendőek az olajos magvak továbbá a protein és szénhidrátokat egyszerre tartalmazó ételek, mint a lencse, csicseriborsó, bab és egyéb hüvelyesek.
Hosszútávon a diéta célja, hogy a korábbi hetekben elsajátított étkezési alapelveket, s az elért súlyveszteséget egy életen át tudjuk tartani
South Beach diéta
Lényegében az Atkins diéta egy liberálisabb változata. A három szakaszból álló program első részében korlátozzuk a jó szénhidrátok fogyasztását is, majd később fokozatosan visszavezetjük őket az étrendünkbe. A kalóriaszegény, fehérjedús, szénhidrátszegény program engedélyezi az egészséges zsírtartalmú és rostokban gazdag ételek és válogatott, lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztását. A fehér kenyeret, burgonyát és fehér rizst helyettesítsük teljes kiőrlésű kenyérrel, édesburgonyával és vadrizzsel. A karfiol karfiolrizs vagy püré formájában meglepően ízletes helyettesítője lehet a megszokott köreteknek.
GI (Glikémiás index) diéta:
Gabonafélék
Zöldségek
Gyümölcsök
Tejtermékek
Hüvelyesek
- 0-55: alacsony
- 56-69: közepes
- 70- : magas
A GI érték meghatározásával a vér glükózszintjére gyakorolt hatásuk alapján rangsoroljuk a szénhidrátokat. A szénhidrát glükózzá bontási sebességét a GI mérőszámmal jellemezzük és 100-as skálán helyezzük el. A lényeg a felszívódás sebességében van: minél lassabban szívódik fel az étel, annál lassabban emeli meg a vércukorszintet is. Tulajdonképpen minél alacsonyabb az adott élelmiszer vagy étel glikémiás indexe, annál tovább tart a szervezet számára a megemésztése, és így a teltségérzet is annál hosszabb ideig áll fenn. Minél rostosabb és minél zsírosabb az élelmi alapanyag, annál alacsonyabb a glikémiás indexe.
Egyes élelmiszerek olyan kevés szénhidrátot tartalmaznak, mely nem teszi lehetővé a glikémiás index meghatározását; ilyenek többek között a húsok, halak, gombák, sajtok, vajak, zsírok, olajok és a tojás.
Mi befolyásolja az ételek GI értékét?
- a zsírtartalom: a zsírok lassítják a szénhidrátok felszívódását, az ételek gyomorból történő távozását, így minél zsírosabb egy étel, GI értéke annál kisebb.
- gyümölcsök esetén az érettség: minél érettebb egy gyümölcs, annál magasabb a cukortartalma és ebből kifolyólag a glikémiás indexe is.
- elkészítési mód és idő: növeli a glikémiás értéket minden olyan konyhai technika, ami megsérti a növény sejtfalát (pld. főzés, turmixolás, aprítás, reszelés). Csökkeni a glikémiás értéket a kímélő elkészítés (pld. párolás, blansírozás) Minél hosszabb ideig főzünk egy keményítőtartalmú élelmiszert, annál magasabb lesz a glikémiás indexe (ez elsősorban a rizs, burgonya és tésztafélékre igaz)
A táplálékok GI-je magas, ha GI indexük 60-100 közötti, ezeket inkább mellőzzük, ha ezt a fogyókúrás módszert követjük. A 40 és 59 közötti GI érték közepesnek mondható, ezekből gyakrabban ehetünk, míg az alacsonyabb, 40 alatti GI-jű ételeket-élelmiszereket rendszeresen fogyaszthatjuk.
A GI diéta egyik speciális válfajának tekinthető a Gastroyal Best of Zsírégető egész napos étrendje, melynek lényege a felszívódó szénhidrátok bevitelének megszorítása. A saját fejlesztésű Zsírégető lisztnek köszönhetően a legtöbb fogyókúrákban elképzelhetetlen, hagyományos ízvilágú ételek is az asztalra kerülhetnek. Ezek a karcsúsító fogások nem csak egész napos étrendben érhetőek el, zsírégető liszttel készült ételek néven ala cart kínálatunkban is megtalálhatóak.
A liszt specialitása, hogy felszívódó szénhidrátokat alig tartalmaz és rosttartalma igen magas, ennek következtében lassítja a tápanyagok, köztük a szénhidrátok felszívódását.
Mediterrán diéta és Életmód:
Az étrendet a Földközi-tenger partvidékén található mintegy 15 ország étkezési kultúrájából kölcsönzött minták határozzák meg.
A diéta alapja gyümölcsök, zöldségek, rizs, hüvelyesek, főtt tészta és diófélék bőséges fogyasztása, melynek során az évszaknak megfelelő
friss élelmiszereket részesíti előnyben. Az idénynek megfelelő zöldségek és gyümölcsök kevesebb vegyszermaradványt és több vitamint tartalmaznak.
A napi étrendbe mérsékelt mennyiségben építsük be a zsírszegény joghurtot és sajtot is.
Az ételek elkészítéséhez minden egyéb zsiradékot mellőzni kell, helyette olívaolajat kell használni. Vörös húsok helyett hetente kétszer hal és
egyszer szárnyas, illetve legfeljebb négy tojás fogyasztása ajánlott. Ám a vörös hús kedvelőinek sem kell teljes mértékben lemondani kedvencükről,
havonta néhány alkalommal megengedett, sőt ajánlatos 340-450 gramm mennyiséget fogyasztani.
Emellett a mediterrán életérzés nélkülözhetetlen részeként mérsékelt mennyiségben ajánlott napi kb. 1 pohár vörösbor elfogyasztása az étkezések mellé kortyolgatva.
A rendszeres testmozgás nélkülözhetetlen része ennek a diétának (is). Lehetőleg minden nap de minimum egy héten háromszor fél órás testmozgást építsünk be napirendünkbe.
A mediterrán diéta nem alkalmas arra, hogy gyorsan leadjuk a kilókat, a módszer lassú, de biztos fogyáshoz vezet. Hála a változatos és egész értékű ételek fogyasztásának, betartása és életmódszerű alkalmazása könnyebb, mint a gyors sikert ígérő diétáké.
Ketogén diéta:
A ketogén diéta egy nagyon alacsony szénhidrátbevitelen alapuló étrend, ahol a zsírok fogyasztása nagy mennyiségben engedélyezett. "Jó zsírokkal", azaz többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavakkal harcol a "rossz zsírok", azaz a telített zsírok ellen. A diéta újraprogramozza az anyagcserénket és mozgósítja a raktározott zsírokat, a KETÓZIS folyamata által zsírégető üzemmódba kapcsolja a testünket. Annak pedig, hogy a testünk egy zsírégető gépezetté alakul, egyenes és üdvös következménye a látványos fogyás.
Próbálja ki a Gastroyal Kannibál diétáját mely egy táplálkozástudományi szakértők által a ketogén táplálkozás alapelvei mentén gondosan összeállított egész napos étrend. Egy diétában ötvözi a legsikeresebb fogyókúrás módszerek tapasztalatait és előnyeit, így a Ketogén és a Paleolit szemlélet elvei mellett merít az Atkins-diéta, a Low-carb fogyókúra, az Antikandida-diéta és az Inzulinrezisztencia-diéta ismérveiből is.
II. Zsírszegény (low-fat) diéták
Low-fat, azaz zsírszegény diétáról beszélünk, ha a teljes kalóriabevitel kevesebb, mint 30%-át biztosítja a zsír. A módszer az Egyesült Államokból indult 3-4 évtizede zsírfogyasztást csökkentő országos kampányként. A cél a szívinfarktus megelőzése érdekében a koleszterinszint csökkentése volt az állati eredetű zsírok bevitelének mérséklésével. Ezen a téren voltak is eredmények, ugyanakkor az emberek zsír helyett több szénhidrátot fogyasztottak, melynek következtében 1970 és 2000 között az amerikaiak között az elhízás aránya 17-ről 30 százalékra emelkedett.
A zsír reputációja ezzel egyidejűleg a low-carb/high fat diéták sikere nyomán valamint a low-fat diéták hatékonyságát és élettani hatásait vizsgáló kutatások eredményei alapján az elmúlt években sokat emelkedett. A klasszikus diétás módszerek egyikeként azonban töretlenül tartja magát a low-fat irányzat is. A módszer alapköve, hogy a zsíros ételek kalóriatartalma sokkal magasabb, mint zsírszegény társaiké - oka, hogy a zsír lebontása során több, mint kétszer annyi energia szabadul fel, mint a cukor elégetésekor-, ezért azok fogyasztását a hatékony fogyás érdekében vissza kell szorítani.
Pusztán zsírmegszorításon alapuló modern diétát nem nagyon fogunk találni, általában kéz a kézben jár a kalóriaszámlálással és a lassan felszívódó szénhidrátok előtérbe helyezésével, hiszen ha nem a zsír, akkor a szénhidrát biztosítja testünk üzemanyagát, melynek fogyasztásával könnyű átesni a ló túloldalára. Kalóriatöbblet és állandó vércukoringadozás mellett pedig nem egyszerű feladat a fogyás.
Miért ajánlják szakértőink inkább a szénhidrátcsökkentett fogyókúrákat a zsírcsökkentettekkel szemben?
Mert a klasszikus low-fat diéta alapelvei mára már elavultakká váltak, démonizálja a zsírt száműzve ezzel olyan értékes alapanyagokat étrendünkből, mint az állati zsírok, húsok, tojás, zsíros tejtermékek vagy a kókusz. Az irányzat alapelveit kicsavarva rengeteg egészségtelen étel került a boltok polcaira, a szénhidrát köztük a cukor- mennyiségi és minőségi korlátaira nem figyelve lehet rásütni a termékre a zsírszegény jelzőt, melynek elfogyasztásával többet árt magának a fogyókúrázó, mint gondolná.
Pár ismertebb low-fat diéta:
Dean Ornish diéta:
Alacsony zsírtartalmú vegetáriánus étrend, melynek során a bevitt kalória max. 10%-a lehet zsír. Összetett szénhidrátok, sokféle zöldség és gyümölcs fogyasztására ösztönöz. Eredendően a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére, visszafordítására fejlesztették ki.
Pritikin diéta:
Az egészséges szívműködés fenntartására megálmodott zsírszegény, kalóriamegszorító diéta, mely jellemzően alacsony zsírtartalmú, magas rosttartalmú értelekből áll. Szigorú szabályokat tartalmaz az ételek összetételét illetően, a fogyasztott táplálék 10%- a zsír, 10-15%-a fehérje és 75-80%-a szénhidrát, emellett tartalmaznia kell 35 gramm rostot és nem tartalmazhat 100 mg-nál több koleszterint vagy 600 mg-nál több sót. Az általános ismertetőben említett aggályokat alátámasztja az ajánlott és tiltott élelmiszerek listája, ahol tiltólistán vannak a zsíros húsok, zsíros tejtermékek, állati zsíradékok, a tojássárgája, a kókusz, viszont olyan ételek szerepelnek az ajánlott csemegék között, mint joghurtos parfé, sajttorta vagy tortilla chips.
III. Kalóriamegszorításon alapuló diéták
Mi is voltaképpen a kalória? A kalória (cal) az energia egyik mértékegysége, az a hőmennyiség, ami ahhoz kell, hogy 1 gramm víz hőmérséklete 1 Celsius-fokkal megemelkedjen. A Joule az SI bevezetésével nagyrészt leváltotta, így ma főleg az élelmiszerek energiatartalmának mérésére használják. A táplálkozástudomány és a hétköznapi élet egy ennél ezerszer nagyobb mértékegységet nevez kalóriának. Ennek pontosabb neve kilokalória (=kcal).
Testünk ideális napi energiaszükséglete könnyedén meghatározható, Számos online kalkulátor áll rendelkezésünkre erre a célra.
(pl:
orvosilexikon.hu)
Ahhoz, hogy egy kiló zsírként elraktározott energiát felhasználjunk, 7000-7700 (kilo)kalóriának kell hiányoznia. Ez a módszer tehát a számok játéka.
Végül is nincs más dolgunk, mint a napi energiaszükséglet ismeretében gondosan számolni a napi energiabevitelt és biztosítani az egészséges mértékű kalóriahiányt.
Az egészséges fogyás mértéke
De mégis meddig csökkenthetjük a kalóriabevitelt anélkül, hogy a szervezetünk éhezni kezdene? Szakértői ajánlások alapján egy lépcsőben nem ajánlott napi 500 kcal-nál többet megvonnunk magunktól, mert a szervezet pánikba esik, raktározni kezd és anyagcserénk is lelassul. Napi 500 kcal energiadeficit kb. heti fél kiló fogyást eredményez. Jelentős túlsúly esetén különösen fontos a kalóriabeitel fokozatos, többlépcsőzetes csökkentése.
Mi a siker titka?
Hogy a legtöbbet hozzuk ki az elfogyasztott kalóriákból, azaz törekedjünk teljes értékű, egészséges, változatos és a lelki boldogságunk érdekében lehetőleg finom ételek fogyasztására.
Néhány tipp, ami segíthet ebben:
- Ne száműzzük a fehérjét étkezésünkből. A fehérje nem csak teltségérzést okoz, de az anyagcserét is gyorsítja. A sovány húsok, halak, magvak, a tojás, túró a hüvelyesek mind mind remek választás.
- Alacsony felszívódó szénhidrát tartalmú ételeket részesítsük előnyben.
- Ne az itallal töltsük ki napi kvótánkat.A fogyókúra alatt a víz a legjobb barátunk. Jótékony hatásairól már szóltunk, de azt se feledjük, hogy zeró kalóriát tartalmaz, azaz a legbüntetlenebbül fogyasztható nedű, amelyet megbolondíthatunk bármilyen aromás fűszerrel a változatosság kedvéért. A gyömbér, a fahéj, a menta vagy a kurkuma pl. kitűnő és egészséges ízesítője lehet. Kerüljük a cukros, szénsavas üdítőket. Arányaiban annyi kalóriát tartalmaznak, hogy hamar kimerítik a napi limitünket anélkül, hogy megfelelő tápanyagul szolgálnának.
- Felejtsük el az üres kalóriákat tartalmazó "műkajákat". Ami a cukros üdítőkre igaz, méginkább áll a végletekig feldolgozott, sok gyors felszívódású szénhidrátot és cukrot tartalmazó élelmiszerekre. Ezek nem nyújtanak a szervezetnek vitaminokat, ásványi anyagokat, fitotápanyagokat vagy rostokat, viszont magas kalóriatartalmúak.
Pár kalóriamegszorításon alapuló diétás étrend:
Zóna diéta
A program a kalóriamegszorításon túl a fehérje-szénhidrát arány kiegyensúlyozására törekszik. A vércukorszint és a hormonális egyensúly stabilitásával jellemezhető "harmónikus" zónát akkor érjük el, ha a bevitt táplálék összetételét átállítjuk a 40% szénhidrát, 30% fehérje és 30% zsír arányra. Alapelv, hogy a főétkezések legfeljebb 500, a kisétkezések max. 100 kalóriát tartalmazhatnak. Ebben a programban nincs kifejezetten tilos élelmiszer, amíg az elfogyasztott étel megfelel az előírt arányoknak, szabad utat kap.
Scardale diéta:
Ez a kalóriaszegény, fehérjében gazdag, szénhidrátszegény étrend napi 1000 kalóriával számol. Ez a kéthetes, erősen korlátozó diéta a lebőrözött sovány vörös és szárnyashúsokra, illetve a zöldségekre és a gyümölcsökre helyezi a hangsúlyt. Kizárja viszont a zsírokat, a legtöbb tejterméket, a szénhidrátot, a gyümölcsleveket, alkoholos italt, desszerteket és a zsíros húsokat.
Gastroyal Szénhidrátszegény fogyókúrás étrendje
Ez az étrend hagyományosan szénhidrátszegény alapanyagok felhasználásával készült, magas rosttartalmú ételeket kínál, ahol a sovány húsféléké, salátáké, zöldségeké a főszerep mindezt 1000 kalória napi energiabevitel mellett.
Hollywoodi diéta
12 napos, napi 1000 kalóriát tartalmazó program. Lényege, hogy a napi három főétkezés és egy köztes étkezés mellé el kell fogyasztani egy fél grapefruitot és egy fél csésze grapefruitlevet annak zsírégető enzimét mozgósítandó.
Gastroyal Turbo Diéta
Méregtelenítő és lúgosító hatású szigorú kalóriamegszorító vegetáriánus étrend.
A válogatott növényi alapanyagoknak köszönhetően a Turbó étrend ételei támogathatják a szervezet sav-bázis egyensúlyának helyreállítását. A zöldségek, gyümölcsök magas rost-, vitamin- és nyomelemtartalma táplálja a szervezetet és egyúttal segíti a lúgosítást, a méregtelenítést és ezáltal a fogyást. Hatékonyan és intenzíven fogyaszt, miközben csökkentheti a narancsbőr látható jeleit.
IV. Ételcsoportok szétválasztásán alapuló diéták
A fogyókúrák között különleges helyet foglalnak el az ételcsoportok szétválasztásán alapuló diéták, melynek legmarkánsabb képviselője a szétválasztó diéta. A kúra hatásmechanizmusa eltér az eddig ismertetettektől, ugyanazt ehetjük, mint bármikor máskor, csupán időben kell elkülönítenünk a fogásokat. A tápanyag szétválasztáson alapuló 90 napos programban szénhidrát-, keményítő-, protein (fehérje) -, és gyümölcsnapok váltják egymást, havi egy folyadéknappal kiegészíthető. A sorrend a módszer lelke, így annak betartása létfontosságú.
A Gastroyal szakértői összeállítottak egy kiemelt hatékonyságú 90 napos szétválasztó étrendet, melyben különös figyelmet fordítottak arra, hogy a nagyobb elköteleződést igénylő program minél könnyebben követhető legyen. A klasszikus változattal szemben a Gastroyal egész napos, négy hétre is rendelhető kúrájában a gyümölcsnap a könnyebb tarthatóság érdekében mindig vasárnapra esik, tehát a hét folyamán kétszer ismétlődik a szénhidrátnap, keményítőnap, proteinnap amelyet a gyümölcsnap zár. Az étrend eredményességét hatásfokozó ital támogatja. Erről a kúráról részletesebben írtunk magazinunkban.
V. Allergének kizárására irányuló, életmódjellegű programok
Paleo étkezés
E téma boncolgatása köteteket tölthetnek meg, jelen cikkben csak a legfőbb jellemzőket vesszük számba.
A paleolit étkezés kiiktatja
a glutént tartalmazó gabonákat, valamint mindenféle tejterméket és hüvelyest is az étrendből. A valódi és egész élelmiszerek részesíti
előnyben. A keményítőt nem tartalmazó zöldségeké, a friss gyümölcsöké, a fűvel táplált állatok fehérjében gazdag húsáé, a halaké és a
tenger gyümölcse a főszerep. Az egészséges zsírok bevitelére a kókuszolaj, az olívaolaj, az avokádó olaj használatát ösztönzi.
Gluténmentes
A Glutén száműzésének fő oka, hogy a gabonák és a hüvelyesek lektineket tartalmaznak és egyéb olyan vegyületeket, amik potenciálisan károsítják a bélbolyhok működését. Ez gyulladásokhoz és autoimmun reakciókhoz vezethet.
Tejmentes
A laktóz hasonlóan káros hatással lehet a szervezetre, ha laktóz- intoleranciában szenvedünk. A laktóz, vagyis a tejcukor a tej fontos alkotórésze, melyet szervezetünkben a laktáz enzim bont le glükózzá és galaktózzá. Laktózérzékenyeknél a laktáz enzim nem termelődik megfelelő mértékben, így a szervezetük nem tudja lebontani a laktózt. Ez kellemetlen panaszokat, gyomorfájást, puffadást, hasmenést vagy hányást okozhat. A laktózmentes étkezés számukra tehát a jó közérzet biztosítéka.
Ez sem mindegy, milyen tejtermékről van szó, nem szabad egy kalap alá venni a tejet, vajat és a tejszínt pl.: a fermentált termékekkel, mint a joghurt, kefir vagy a sajt. Míg a tejnek magas a cukortartalma, a joghurté és a sajté alacsony, és pl. egységnyi súlyú sajt hatszor annyi kalciumot tartalmaz, mint a tej. Ezért a megengedő, "reform" paleo elvek már engedélyezik például a parmezán és a ghí fogyasztását. (TOTU, mint érdekesség)
Cukor- és tartósítószermentes
Nagy hangsúly kerül a finomított liszt és cukor, a mesterséges ízfokozók és tartósítószerek kizárására, ami egyben azt is jelenti, hogy nagy ívben kerülni érdemes a feldolgozott élelmiszerek. A cukor kitűnő alternatívái a stevia vagy a cukoralkoholok, mint a xilit vagy az eritrit.
A paleo táplálkozás alapvetően életmód jellegű program, a főbb allergének kizárása máris hatalmas lépést jelent az egészségtelen táplálkozással összefüggő tünetek és betegségek megelőzésében vagy enyhítésében. Ugyanakkor megfelelő diétás elvekkel ötvözve fogyókúrás módszernek is kitűnő. Ilyen a Gastroyal low-carb Paleo étrendje, mely egy low-carb diéta a megengedő paleo táplálkozás elvei mentén összeállítva. Az étrend gluténmentes, laktózmentes és hozzáadott cukor mentes. Az ételek búzaliszt helyett magliszt és tápiókakeményítő alapú saját lisztkeverékből, tejtermék helyett pedig totuból, kókuszkrémből, valamint hosszan érlelet sajtokból készülnek. Az egészséges zsírok beviteléről az állati eredetű zsírok, a nem-hidrogénezett kókusz- és pálmazsír valamint a hidegen sajtolt olíva-, dió- vagy lenmagolaj gondoskodik.
Ha csak a főétkezést szeretnénk paleora cserélni, azt is megtehetjük, a Paleo menüvel.
A paleo táplálkozás hívei számára nem csak fogyókúrás étrendet és menüt tartogat a Gastroyal. A'la cart kínálatunkban megtalálhatók paleo levesek, főételek és desszertek egyaránt.
Vegetáriánus étkezés
Legmarkánsabb jellemzője a hús fogyasztásának teljes elhagyása. A mögöttes mozgató erő sokféle lehet, az állati eredetű fehérjék, mint esetleges allergének kizárásától egészen az állatok védelmét célzó lelkiismereti meggyőződésig terjedhet a skála. A vegetáriánus étrendnek számos változata létezik. Alapesetben minden típusú hús kikerül az étrendből, ide értve a vörös húsokat, a szárnyasokat és a halat is. Egyesek tovább szűkítik a lehetőségeket, és elhagyják a tojást, a tejtermékeket, vagy a legradikálisabb változatban minden állati eredetű ételt is ezt hívják vegán étrendnek. Erről bővebben A húsmentesen egészségesebb? c. cikkünkben szólunk.
A Gastroyal vegetáriánus kínálatában a hagyományos ízek kedvelői, az egészséges táplálkozás hívei és a fogyózni vágyók is találhatnak ízletes fogásokat.
A sok információ csak bonyolította a helyzetet? Aggodalomra semmi ok! Testünk egy komplex rendszer, működésének titkai a civilizáció hajnala óta foglalkoztatják az emberiséget. Helyes táplálása, kiegyensúlyozása miért is lenne egyszerű feladat? A küldetés nem könnyű, de ha keressük a választ arra, hogyan működünk és hogyan fogyjunk vagy tartsuk meg egészségesen a testsúlyunkat, a győzelem már félig a zsebünkben lapul. S amíg a válaszok kiforrnak, addig is van segítség a fogyókúrák tengerében.
A megmegfelelőbb diéta kiválasztásának kitűnő eszköze lehet a Gastroyal fogyókúra választója, mely segítséget nyújt a dietetikai szakértői csapat által összeállított, a Gastroyálnál kapható fogyókúrák közötti eligazodásban.
Források még:
examine.com
Judit C. Rodriguez: A nagy diéta-választó. 2007, GABO kiadó
ogyei.gov.hu
oecd.org (pdf)