zsírégető magazin

Hús nélkül egészségesebb?

A "vegetáriánus" egy ősi indián szó.
Jelentése: "rossz vadász".

Ki ne hallotta volna már a húst nélkülöző embertársaink táplálkozásán élcelődő viccet? De régen tényleg csak a szerencsén múlt, hogy az emberek mikor jutottak állati eredetű táplálékhoz? Ezen kívül nemcsak azt a kérdést járjuk körbe, hogy milyen élettani hatásokkal járhat a nagy részben növényi alapanyagokon nyugvó étrend, hanem ennek különböző válfajait is górcső alá vesszük.

A vegetarianizmus eredete

Az ősi, vadászó-gyűjtögető népek értelemszerűen nem feltétlen jutottak rendszeresen húshoz. A civilizált társadalmakban vajon hogyan alakult a növényi alapú étkezés szerepe, amelynek földrészeket, kultúrákat és évezredeket átívelő hódítása a mai napig tart?

Érdekes módon a vegetarianizmus története szoros összefüggésben áll a vallásokkal. Az i.e. 3200-ban élő egyiptomi emberek a karma miatt tartották magukat a húsmentes étrendhez. Ázsiában való terjedésében pedig a Hinduizmus és a Buddhizmus játszott nagy szerepet.

india
Világszinten Indiában a legelterjedtebb a vegetarianizmus. A lakosság 20%-a nem fogyaszt húst. (1) (2)

Később, Európában a kereszténység az emberek állatok feletti felsőbbrendűségét hirdette. Ebben az időszakban a vegetáriánusokat gyakran fanatikus deviánsoknak bélyegezték.

A reneszánsz korszakában a hús drága luxuscikknek számított, amit csak a leggazdagabbak engedhettek meg maguknak. Ebben az időszakban kezdtek el először visszanyúlni Pitagorasz elveihez, aki már i.e. 580 körül is azt vallotta, hogy az állatokkal is a lehető legemberségesebb módon kell bánni.

A 18. századi felvilágosodás azonban újra úgy tekintett az emberi fajra, mint az állatok felett uralkodóra.

A vegetáriánus kifejezést a Brit Vegetáriánus Társaság alkotta meg az 1800-as évek közepén. A szó eredete latin, az élet forrására utal. (3)

Először a 19. században kezdték el a Bibliában található szövegrészekkel igazolni a vegetarianizmust. Tekintve, hogy ezeket a személyeket gyakran kitagadták, megkezdődtek olyan európai vallási mozgalmak is, melyek már a húsmentességet vették alapul. Az 1800-as évek végén Londonban például kifejezetten népszerűnek számítottak a húst mint alapanyagot nélkülöző éttermek, melyek olcsón nyújtottak tápláló ételeket.

Bár a második világháború után még a kényszer vitte rá az embereket a hús nélkülözésére, az '50-es és a '60-as években egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak az állattartás és -feldolgozás kegyetlenségei, így az állatjólét etikai szempontjai kerültek a középpontba. A '80-as és a '90-es évek óta az etikai megfontolás mellett hangsúlyossá vált a növényi étrend környezetkímélő szerepe is. (4)

De ki is az igazi vega?

A vegetarianizmusnak számos különböző fajtája, formája létezik. Az adott irányzat képviselői gyakran mennek ölre egymással, így próbálván eldönteni, melyik is a "valódi" vegetarianizmus.

Néhányan nemcsak a húst hagyják el, hanem a tejtermékeket és/vagy a tojást, sőt, akár a mézet és a gyökérzöldségeket is. Ezzel szemben vannak, akik megengedőbben bánnak a növényalapú étkezés fogalmával. A félvegetáriánusok vagy más néven flexitáriánusok halat (ennek okaként azt jelölik meg, hogy a halak hidegvérű, vízben élő állatok), tengeri herkentyűket vagy akár csirkehúst is esznek. (5)

A vegetarianizmus egyik legszigorúbb formája a veganizmus, amely tisztán növényi életvitelen alapul. Azok, akik emellett teszik le a voksukat, az állátok kizsákmányolása ellen és a velük való humánus bánásmód mellett harcolnak. Mindeközben nem tartják elhanyagolhatónak a vegán életmód környezetre és egészségre gyakorolt jótékony hatásait sem. Nem véletlenül neveztük ezt életvitelnek; az "igazi" vegánok ugyanis nemcsak a táplálkozásuk során hagyják el az állatok szenvedését követelő termékeket, hanem az életük minden területén ügyelnek arra, hogy amennyiben mód van rá, ne vegyenek részt az állatok kihasználásában (pl. állatkísérlet-mentes kozmetikumok vagy ruhadarabok).

india
Kép forrása: en.wikipedia.org

Azok számára, akik etikai megfontolásból választották a javarészt növényi táplálkozást, ám néha mégis csalnak, a szabadtartású háziállatok a körülményekhez képest humánus leölése és feldolgozása jelentheti az aranyközéputat.

És mi lesz a fehérjével?

A húsmentes élet bármelyik típusát is válasszuk, a jelenséget övező leggyakoribb kérdések egyike a megfelelő fehérjebevitelre fog irányulni. A legtöbb ember fejében a protein egy olyan mágikus dologként él, melyet csak állati eredetű táplálékokból vehetünk magunkhoz. Ez azonban korántsem így van. A tejterméket és tojást fogyasztók gyakran nagyobb biztonságban érzik magukat e téren, de azoknak sem kell elkeseredniük, akik kizárólag növényeket esznek, hiszen vannak olyan zöldségek és gyümölcsök, melyek fehérjetartalma még a húsokénál is magasabb.

india
india
india

Összesen 22, az emberek számára létfontosságú (fehérjeépítő) aminosav létezik. Az állati fehérjék olyan komplex proteinek, melyekben megvan mind a 9, szervezetünk számára elengedhetetlen esszenciális aminosav, amelyekhez kizárólag étkezés útján juthatunk hozzá. Ezek nem minden növényben találhatók meg egyszerre, de a fehérje komplettálás módszerével ezen könnyen segíthetünk. Erre egy példa:

india

Kilogrammonként 0,8 gramm fehérjére van szüksége egy átlagos felnőtt emberi szervezetnek. (6)

Teljes értékű növényi fehérjék: quinoa, amaránt, hajdina, kendermag, chia mag, alga, spirulina.

A növényi alapú étrend élettani hatásai

A növényi étrendek általában nagyobb mértékben tartalmaznak élelmi rostot, magnéziumot, folsavat, C- és E-vitamint, vasat és antioxidánsokat. (7)

Alapvetően kettő, egymásnak merőben ellentmondó sztereotípia él a vegetáriánusokról. Az egyik azt mondja, hogy aki növényi étrenden él, az biztosan nagyon egészséges, hiszen jelentős figyelmet fordít arra, hogy mit visz be a szervezetése. A másik gondolatmenet hívői azonban meg vannak győződve arról, hogy a hús nélkül élő emberek gyengék, hiánybetegségekkel küzdők és messzemenően rossz az egészségi állapotuk.

Hol az igazság?

Minden bizonnyal egy kis tudatosság soha nem árt. Még, ha nem is számoljuk ki pontosan, hogy miben hány kalória van, jó, ha nagyjából tudjuk, hogy melyik zöldségben/gyümölcsben milyen hasznos tápanyag van, és melyikből érdemes többet ennünk. Egy kis odafigyeléssel, tojással és tejtermékekkel kiegészítve szinte kizárt, hogy valakinél pusztán az étrendje miatt hiánybetegség lépne fel. Sőt, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a rengeteg műkajával élő húsevő szervezete sem feltétlen dúskál a vitaminokban és az egészséges zsírokban.

Tápanyagban leggazdagabb zöldségek: kelbimbó, hagyma, édesburgonya, spenót, paradicsom, fodros kel, gomba, borsó, kaliforniai paprika, brokkoli, cékla, fokhagyma, spárga, karfiol, uborka, angol zeller, sárgarépa, mángold. (8)

Egyes tanulmányok és orvosok az egészség javítása céljából növényi alapanyagokból készült ételeket ajánlanak, amelyek jótékony hatása mellett szól kötséghatékonyságuk és eredményességük is. Ezek az étrendek a teljes értékű és növényi alapanyagokra helyezik a hangsúlyt a húsok, a tojás, a tejtermékek és a finomított, valamint a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása helyett. Egy ilyesfajta étrend nem jelent nagy kockázati tényezőt, viszont hatásos lehet az olyan betegségekkel szemben, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a diabétesz vagy a keringési zavarok. Sőt, meghosszabbíthatja a krónikus betegségekben és az ischaemiás szívbetegségben szenvedők életét. Ezenfelül a túlsúly csökkentésében is látványos eredményeket érhetünk el vele. (9)

A finom növényi ízek élvezete mellett legyünk egy kicsit tudatosak is, és figyeljünk rá, hogy elegendő B12- és D-vitamint, kalciumot, vasat és cinket juttassunk a szervezetünkbe. (10)

Ételek és tápanyagok javasolt elosztása egy tányér egészséges növényi ételhez:

  • 1/2 növényi alapanyag ezek lehetnek különböző, keményítőt nem tartalmazó zöldségek és gyümölcsök
  • 1/4 gabona vagy feldolgozatlan keményítőt tartalmazó ételek
  • 1/4 sovány fehérje (11)

Egészségmegőrző, fogyást elősegítő húsmentes ételeink az alábbi linkekre kattintva érhetők el.

Amikor a hús ellenség

Talán nem is gondolnánk, de a húsallergia gyakoribb, mint azt korábban feltételezték. Életünk során bármikor kialakulhat, és egy vagy akár többféle húst is érinthet. Allergiássá akkor válhat valaki, mikor a szervezete a húst káros anyagként azonosítja, majd ennek értelmében az immunrendszer olyan antitestek termelésébe kezd, melyek a következő húsfogyasztás alkalmával fellépnek az allergénként azonosított hús ellen.

A magányos csillag nevű kullancsfaj csípése vöröshús-allergiát okozhat. Ezeknek a vérszívóknak az USA észak-keleti vidékei adnak otthont. (12)

Az allergia érdekes tünetekkel jelentkezhet. Akár tüsszögést, zihálást, fejfájást vagy bőrkiütéseket is tapasztalhat a beteg. Sőt, anafilaxiás sokkot is kaphat, ugyanakkor a többi allergiához képest nehezítő tényező, hogy ez a hús tartalmú étel elfogyasztása után akár 3-6 órával később is jelentkezhet. (13)

Lúgosítással a betegségek ellen

A lúgosító diéta lényege dióhéjban annyit jelent, hogy az egészség javítása érdekében a savképző ételeket lúgosító alapanyagokkal helyettesítik. Hívei azt állítják, hogy ezzel az étrenddel akár az olyan súlyos betegségek ellen is harcolhatunk, mint a rák (bár ezt még nem bizonyították). (14)

A földművelés, majd az iparosítás beköszöntével egyre jobban megváltozott az emberek étrendje. Egyre kevesebb magnéziumot, káliumot, rostot fogyasztunk, ugyanakkor jeletősen több telített zsírt, nátriumot és kloridot viszünk be a szervezetünkbe. Ez pedig könnyen eredményezhet elsavasodást.

Egyes kutatók szerint a lúgosító diéta segíthet a csontok és az izmok épségének megőrzésében, elősegítheti a növekedési hormonok megfelelő termelődését és működését, továbbá pozitív hatással bírhat derékproblémák és kemoterápia esetén is. (15)

Mitől függ a szervezet PH-értéke?

Mit nevezünk pontosan savas, illetve lúgos állapotnak az emberi test esetében? Az értékek a következőképpen alakulnak:savas PH: 0.0 6.9; semleges PH: 7.0; lúgos PH: 7.1 14.0

A testben végbemenő anyagcsere-folyamatokra, melynek folyamán a bevitt táplálék energiává alakul, tekintsünk úgy, mint a tűzre. Mindkét jelenség során egy kémiai reakciónak köszönhetően szilárd anyag jön létre. Égés esetén hamu és salak keletkezik, az emberi test pedig anyagcsere-hulladékot, salakanyagot termel. Ez az anyag lehet lúgos, semleges vagy savas. Ennek értelmében bizonyos ételek savasabbá vagy lúgosabbá tehetik a gyomrot és a sejteket. Fontos, hogy a vér PH értékét nem tudjuk megváltoztatni diéta segítségével.

Egy savas kémhatású szervezet jóval fogékonyabb a betegségekre, mint egy lúgos, amely inkább védelmező funkcióval bír. A fehérjében, foszfátban és kénben gazdag ételek savas, míg a kalciumban, magnéziumban és káliumban dús ennivalók lúgos anyagcsere-hulladékot termelnek. (14)

india

Savas kémhatású ételek: húsok, halak, tejtermékek, tojás, gabonák, alkohol. Semleges kémhatású ételek: természetes zsírok, keményítők, cukrok. Lúgos kémhatású ételek: gyümölcsök, csonthéjasok, hüvelyesek, zöldségek. (14)

Low-carb, low-fat

Akármilyen egészséges is a vegetáriánus étrend, könnyen túlzásba eshetünk, ha azzal nyugtatjuk magunkat, hogy minden növényből készült étel jót tesz nekünk. Figyeljünk arra, hogy egy-egy rántott zöldség vagy sajt még így is rengeteg zsiradékot tartalmazhat. Ugyanakkor ne feledkezzünk a low-fat diéta veszélyeiről sem, hiszen attól, hogy valamelyik ételnek alacsony a zsírtartalma, még dúskálhat sok-sok egészségtelen szénhidrátban.

Méregtelenítsünk!

A tisztítókúrák vagy más néven detox diéták valódi időszaka a tavasz, amikor a ház körül esedékes nagytakarítás mellett sokan úgy érzik, itt az ideje szervezetüket is megtisztítani. Ilyenkor a cél a nem kívánt méreganyagok szervezetből történő minél hatékonyabb eltávolítása. A tisztítókúrák segíthetnek a fejfájáson, a puffadáson, az ízületi fájdalmakon és a kimerültségen, de akár a depresszión is javíthatnak.

Különböző időtartamú és összetételű diéták közül válogathatunk, de általánosságban egy szigorú, nyers zöldségeken és gyümölcsökön, ezek préselt levén, illetve vízen alapuló étrendről beszélhetünk, melyet gyakran különböző gyógynövényekkel vagy egyéb étrendkiegészítőkkel tesznek még hatékonyabbá. A tisztítókúrák hívei energikusabbnak érzik magukat egy-egy detox után, jobban is tudnak koncentrálni. Ennek oka lehet az is, hogy ennél az étrendnél mellőzik a feldolgozott élelmiszereket és cukrokat, így sokkal több hasznos tápanyagot visznek be a szervezetükbe. (16)

Ide kattintva kiszámolható, mennyi vitaminra és ásványi anyagra van szüksége a szervezetünknek egyéni életvitelünk alapján.

Sokan nemcsak az étrend megváltoztatásával igyekeznek megszabadulni a méreganyagoktól, hanem egyéb, sokszor drasztikusabb lépéseket is tesznek az ügy érdekében. Erre lehet példa az orrüregek irrigálása, a belek tisztítása, a talpon keresztüli méregtelenítés (akár tapasszal, akár fürdővel). Ide sorolhatjuk az oxigén detoxot is, melynek lényege 85-95%-os koncentrációjú oxigén légzés útján történő szervezetbe juttatása. (17)

A leggyakrabban alkalmazott tisztító módszerek: (18)

  • 1-3 napos böjtölés.
  • Frissen préselt zöldség- és gyümölcslevek, smoothie-k, víz és teák fogyasztása.
  • Specifikus italok fogyasztása, pl. sós vagy citromos víz.
  • Nehézfémekkel szennyezett, allergenizáló ételek mellőzése.
  • Étrendkiegészítők és gyógynövények fogyasztása.
  • Hashajtók, béltiszítók, beöntés használata.
  • Rendszeres edzés.
  • Az alkoholok, a kávé, a cigaretta és a finomított cukor teljes elhagyása.
india

FONTOS! Bármilyen tisztítókúrába is kezdjünk, az előzetes, orvossal vagy dietetikussal történő konzultáció mindig ajánlott!

Italfogyasztás

Soha ne feledkezzünk meg a megfelelő folyadékbevitelről. Ehhez minden nap igyunk meg legalább 2-3 liter vizet, teát. Kiegészítésként, ha súlycsökkentés a cél, fogyaszthatunk speciális zsírégető italokat is. Ezekről bővebb információ érhető el itt: Fogyókúrás italok

Vegetarianizmus a Föld körül

A '90-es évek vegetáriánus hulláma után napjainkban egyre nagyobb teret hódít a veganizmus. Az Egyesült Államokban például 600%-kal nőtt a magukat vegánnak vallók száma az elmúlt három évben. De nemcsak Amerikát érte utol a "növényevés trendje", hanem világszerte terjedőben van. Izrael, Ausztrália, Kanada, Ausztria és Új-Zéland lett ennek paradicsoma. Sőt, akár ide sorolhatjuk Portugáliát is, ahol az elmúlt évtized alatt 400%-kal több lett a vegetáriánus. Ázsiát tekintve India mindig is komoly hagyományokkal rendelkezett a növényi alapú táplálkozás terén, mára azonban Kínában is egyre inkább nő az ez iránti igény. (19)

Híres vegetáriánusok és vegánok (20)

Albert Einstein vegetáriánus elméleti fizikus
Benedict Cumberbatch vegán színész
Claudia Schiffer vegetáriánus modell
Ellen DeGeneres vegán humorista, színésznő
Mike Tyson vegán nehézsúlyú boxoló
Natalie Portman vegán színésznő

Edd meg a szivárványt!

Összeségében véve tehát, egy húsmentes diéta vagy életmód is lehet egészséges. Különösen akkor, ha némi plusz energiát és figyelmet fordítunk arra, hogy egy változatos étrenddel minden megfelelő vitamint és ásványianyagot bevigyünk a szervezetünkbe. Mi sem alkalmasabb erre, mint a növények, amelyek a szivárvány minden színében pompáznak. És ahogy mondani szokták, akkor táplálkozunk egészségesen, ha a szivárvány minden színéből eszünk.

india